Kategóriák
TOP termékek
Blog
Montessori szemlélet és nyílt végű játékok jelentősége
Hallottál már a Montessori módszerről vagy a „nyílt végű” játékokról? Mindkettő lényege, hogy hagyjuk a gyermeket önállóan, szabadon felfedezni és alkotni, ahelyett hogy egy előre meghatározott sablonba kényszerítenénk a játékát. Maria Montessori, olasz orvos-pedagógus már több mint 100 éve azt hirdette, hogy a gyerekek természetes kíváncsisággal rendelkeznek, és akkor fejlődnek a legjobban, ha saját maguk fedezhetik fel a világot, szabad választási lehetőségekkel. A Montessori nevelés három alappillére az önálló tanulás, az érzékelés útján szerzett tapasztalatok és a szabad választás – a pedagógus feladata nem a közvetlen tanítás, hanem egy gazdag, ingergazdag környezet előkészítése a gyerek számára. A Montessori filozófia szerint a cél az, hogy a gyerek optimálisan kibontakozhasson értelmileg, fizikailag, érzelmileg és szociálisan, a saját ritmusában.
Mi az a nyílt végű játék?
A nyílt végű játékok vagy eszközök olyanok, amelyeknek nincs előre meghatározott használati módjuk vagy „helyes” megoldásuk. Ezek az eszközök számtalan kreatív módon felhasználhatók, így a gyerek fantáziája szab csak határt a játéknak. Például egy egyszerű fa építőkocka lehet autó, telefon, babaszék, jékrém vagy bármi más – attól függően, mit képzel el a gyerek. Ezzel szemben egy olyan játék, ami egy konkrét filmfigurát vagy tévémesét mintáz, általában egy adott történetet és cselekményt sugall. Kisgyermekeknél megfigyelték, hogy ha csak ilyen „forgatókönyves” játékaik vannak, nehezebben rugaszkodnak el a kötött történettől, kevésbé rugalmas a fantáziájuk. Természetesen nincs baj a mesés játékokkal sem, de ha a gyereket kizárólag kész történetű játékok veszik körül, csorbulhat a spontán, kreatív játék lehetősége – márpedig a kreatív játék a kutatások szerint kulcsfontosságú a gyerekek rezilienciájának (lelki ellenálló-képességének), összpontosító képességének és céltudatosságának fejlődésében. Ezek azok a képességek, amiket felnőttként a legsikeresebb kollégáinkban is értékelünk: a talpraesettség, problémamegoldás, önálló gondolkodás és döntéshozatal képessége.
Az agykutatások is azt mutatják, hogy a korai gyermekkor – különösen a 0–5 éves időszak – kritikus ablak a kreatív gondolkodás és más életkészségek megalapozására, mert ekkor alakul ki az idegpályák többsége. A nyílt végű játékok pontosan ezeket az agyi kapcsolódásokat erősítik azáltal, hogy a gyerek maga kísérletezhet, ötletelhet és hozhat döntéseket játék közben. Ezek a játékok támogatják a választás szabadságát, az önálló problémamegoldást és a kreativitást, és növelik a gyerek önbizalmát, függetlenségét.
Montessori eszközök otthon – a multifunkciós játékok előnyei
A Montessori módszer híres speciális tanulóeszközeiről (pl. a híres hengeres betétek, a rózsaszín torony, stb.), de otthoni környezetben is alkalmazhatjuk a szemléletét. Ennek lényege, hogy olyan játékokat kínálunk a gyereknek, amelyek egyszerre több készséget is fejlesztenek, és együtt nőnek a gyerekkel. Itt jönnek képbe a multifunkciós fejlesztőjátékok. Ezek olyan eszközök, amelyek különböző életkorokban, különböző módokon használhatók. Például: egy egyszerű fakocka kezdetben csak rágóka és ütögetni való tárgy a babának; később építőelemként tornyot rak belőle a totyogó; óvodásként pedig akár képzeletbeli autóként vagy bábutként játssza bele egy történetbe. Egy állatfigurás készlet 1-2 évesen a hangutánzást és szókincset fejleszti („mit mond a tehén?”), 3-4 éves korban pedig már szerepjátékhoz (farmozás) használja a gyermek. A jó játék együtt nő a kicsivel, és mindig új kihívást ad neki.
A Montessori inspirálta játékok jellemzően természetes anyagúak, egyszerűek és a valóságon alapulnak. Montessori hitt abban, hogy a gyereknek valós tapasztalatokra van szüksége: valódi edényekkel, seprűvel játszhat (gyermek méretben), hogy utánozza a felnőtteket, valódi fából készült formákból tanulhat színt és méretet, nem villogó műanyagból. Épp ezért a Montessori szemlélet kedveli az olyan többfunkciós eszközöket, mint például a Pikler háromszög (mászókatrükk), ami lehet mászóka, bunker, akár csúszda is, vagy a „szivárvány hinta” deszka, ami hintaként egyensúlyfejlesztő, de fejjel lefelé fordítva mászó alagút vagy babahinta is – a gyerek fantáziája szerint. Ezek az eszközök egyszerre fejlesztik a fizikai képességeket (erőnlét, egyensúly) és szolgálnak nyílt végű játékként a képzelet kibontásához.
Tudományos bizonyítékok a nyílt végű játékok mellett
Egy egyetemi kutatás során tíz éven át figyelték meg, hogyan játszanak a gyerekek különböző játékokkal. Több mint 100 féle játékot próbáltak ki, és az eredmények szerint a legelevensebb, legminőségibb játék akkor bontakozott ki, amikor a gyerekek egyszerű, nyílt végű, nem túl élethű játékokat kaptak – például egy halom építőkockát vagy LEGO-t. Ezek mellett szabadon szárnyalt a fantáziájuk és mélyebben elmerültek a játékban. A vizsgálat kimutatta, hogy az ilyen egyszerű játékokat választó gyerekek sokkal több kreatív játékot játszottak, többet problémamegoldtak, többet beszélgettek és jobban együttműködtek társaikkal, mint akik bonyolultabb, „maguktól működő” játékokkal játszottak. Ezzel szemben az elektronikus, villogó-makogó „okos” játékok inkább korlátozták a játék minőségét: a gyerek gyakran csak passzívan nyomogatott egy gombot rajtuk újra meg újra, ahelyett, hogy saját történetet talált volna ki. Ahogy egy pszichológus találóan megfogalmazta: „a legjobb játék 90% gyerek és csak 10% játék” – vagyis ha egy játék 90%-ban magától csinál valamit és a gyereknek csak 10% jut, az bizony nem ideális.
A nyílt végű játékok tehát tudományosan is igazoltan élénkítik a képzelőerőt, a kommunikációt és a társas készségeket. Emellett támogatják a flow-élményt: azt a mély belefeledkezést, amikor a gyerek hosszasan tud egy tevékenységben elmerülni. Ilyenkor fejlődik a koncentrációja és a kitartása is. A Montessori-féle környezetben gyakran látni 2-3 éveseket, amint percekig nagy komolyan pakolnak egy dobozból kosárba és vissza – mert élvezik a tevékenységet és gyakorolják általa a finommotorikát meg a logikát. Hagyjuk őket nyugodtan! Ezek a látszólag egyszerű játékok valójában összetett idegrendszeri tréningek. A nyílt végű játék tiszteletben tartja a gyerek belső motivációját: ő döntheti el, mit játszik, hogyan és mennyi ideig, mi pedig biztosítjuk számára a biztonságos teret és eszközöket hozzá. Ez a szabadság és bizalom óriási löketet ad az önértékelésének és tanulási kedvének.
Összegzés: a Montessori szemlélet és a nyílt végű játékok kéz a kézben járnak. Mindkettő azt üzeni a gyereknek: „Bízom benned, képes vagy rá, alkoss szabadon!” Az így nevelt gyerekek jellemzően önállóbbak, kreatívabbak, jobban koncentrálnak és örömüket lelik a tanulásban. Szülőként úgy támogathatod ezt, ha minél több olyan játékot kínálsz, ami többféleképpen használható, nincs bekapcsoló gombja vagy előre kitalált sztorija. Egy kosár építőkocka, pár edényke és kanál, gyurma, rajzeszközök, néhány állatfigura vagy egy pléd is kiváló kiindulópont. Meg fogsz lepődni, milyen gazdag világot teremt belőlük a gyermeked, ha szabadjára engedjük a fantáziáját!