Hogyan válassz fejlesztőjátékot? – Szakértői tippek szülőknek

Ebben a fejezetben összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, hogy olyan játékot válassz gyermekednek, ami tényleg támogatja a fejlődését és leköti a figyelmét. A szakértők – például a Zero to Three korai gyermekkori intézet – szerint a legjobb játékok egyszerre élvezetesek és tanulságosak, de a hangsúly sokszor máshol van, mint hinnénk. Nézzük a tippeket egyenként:

• Válassz olyan játékot, ami sokféleképpen használható! A kicsik imádnak pakolni, szétszedni, összerakni, kipakolni és bepakolni. Azokat a játékokat szeretik a legjobban, amelyekkel rengeteg különböző dolgot lehet művelni. Ilyenek az ún. nyílt végű játékok: például a fa építőkockákból építhetnek utat, állatkertet, hidat vagy űrhajót – minden alkalommal mást. Az ilyen játékok beindítják a fantáziát, és fejlesztik a problémamegoldó és logikai gondolkodást is, hiszen a gyerek magának találja ki a „játékszabályokat”. Példák: építőkockák, Duplo/Lego, egymásba rakosgató poharak, homokozó és vízicsuprok, gyurma, egyszerű kisautók, építőpályák.

• Keress „időtálló” játékokat, amik együtt nőnek a gyerekkel! Biztosan tapasztaltad már, hogy van játék, amivel a gyermek két napig játszik, aztán soha többé nem nyúl hozzá. Ennek az az oka, hogy egyes játékok csak egy bizonyos készségszinthez érdekesek. Érdemes olyanokat választani, amik több fejlettségi szinten is kínálnak kihívást. Például egy műanyag állatfigurakészlet egy kétévesnek még csak állathang-utánzásra jó, de egy 4 éves már fantáziatörténeteket játszik el velük (állatkertet, szafarikalandot, stb.). Ugyanígy egy babakonyha: a másfél éves még csak pakolja a lábost ide-oda, a hároméves már komplett főzős szerepjátékot ad elő vele. Példák: állatfigurák, játékvonat és sínkészlet, parkolóház autókkal, babaház, egyszerű babák és plüssök (minden korosztály másképp játszik velük), építőkockák (minél nagyobb a gyerek, annál bonyolultabb építményeket készít), stb.

• Adj teret a felfedezésnek és önálló megoldásnak! A jó játék kipróbálásra és gondolkodásra ösztönöz. Azok a játékok, amelyeknél a gyerek magától jön rá, hogyan működik valami, fejlesztik a logikát és a kitartást. Ilyen lehet egy formabedobó vagy puzzle: a kicsi addig próbálgatja, míg megtalálja, mi hova passzol – ezzel fejlődik a térlátása és problémamegoldása. Ugyanakkor a sikerélmény önbizalmat ad neki. Ide tartoznak még a rakosgató játékok, labirintusok, egyszerű szerelős játékok is. Példák: formaberakó (pl. különböző alakú elemek dobozba illesztése), kirakók, gyöngyfűző készlet, építőjátékok, Montessori torony (egyre kisebb karikák egymásra rakása), stb. Ezek a játékok nem „oldják meg magukat”, a gyerek aktívan cselekszik, így tanul belőle.

• Támogasd a képzelet kibontakozását! Kb. 2-3 éves kortól indul be igazán a szerepjáték és a fantázia: a kisgyerek szívesen utánozza a felnőtteket, illetve kitalált történeteket játszik. Érdemes olyan játékokat adni neki, amelyekkel történeteket lehet eljátszani. A szerepjáték fejleszti a nyelvi és kommunikációs készségeket is, hiszen a gyerek ilyenkor rengeteget beszél, magyaráz, párbeszédeket talál ki. Példák: jelmezek (kalap, tündérpálca, köpeny, régi ruha), játékkonyha és műanyag ételek, orvosi táska, szerszámkészlet, bábszínház bábokkal, babaház figurákkal, játék pénztárgép, stb. Még a játékvonat vagy autópálya is ilyen, hiszen a gyerek történetet épít köré („elromlott a vonat, jön a szerelődaru”). Az efféle kreatív játék szárnyakat ad a fantáziának és segíti a gyermek önkifejezését.

• Legyenek „valódi életből” vett játékaik is! A kisgyermekek imádják utánozni a felnőttek tevékenységeit. Adj nekik bátran olyan játékokat vagy akár valódi (biztonságos) eszközöket, amik a hétköznapi tárgyakat utánozzák. Például egy régi telefon, kulcscsomó (éles kulcsok nélkül), vagy játék konyhai eszközök, seprű, porszívó. Ezekkel a gyerek problémamegoldó képessége fejlődik (pl. hogyan illik a kulcs a zárba), megtanulja a térbeli viszonyokat(mi hogy fér bele valamibe), és a finommotorikája is javul a használat közben. Ráadásul hihetetlen öröm számára, hogy „olyan, mint anya/apa”, ami erősíti a kompetenciaérzését. Példák: játékkonyha edényekkel, játék szerszámok, gyerekméretű takarítószerek (seprű, lapát), játék pénztárgép, műanyag bankkártya, doktor készlet, stb.

• Ne feledkezz meg a könyvekről és alkotó eszközökről! Bár nem klasszikus értelemben vett „játék”, de a könyv, ceruza, papír, gyurma is remek fejlesztő eszköz. Egy képeskönyv lapozgatása, közös nézegetése játékosan tanítja a gyereket a színekre, formákra, bővíti a szókincsét. A firkálás, rajzolás, gyurmázás pedig nemcsak a kreativitást növeli, hanem edzi az ujjacskák izmait is, ami az írás előkészítése. Emellett az ilyen tevékenységek segítik a gyereket kifejezni az érzéseit (pl. rajzol egy szörnyet, ha fél a szörnyektől). Biztosíts számára korának megfelelő eszközöket: vastag zsírkréta vagy filctoll 2 évesen, gyurma 2-3 évtől, ujjfesték akár már másfél évestől. Az alkotás öröme és a mesehallgatás megalapozza az olvasási és tanulási kedvet.

• Ösztönözd a mozgásos játékokat! A fejlesztőjáték nem csak a betűkirakó meg a logikai puzzle lehet – sőt, a kisgyerekeknél a mozgásfejlesztő játékok legalább ilyen fontosak. Keress olyan játékokat, amik aktivitásra hívják a gyermeket, hogy levezesse az energiáját és erősödjön a teste. Példák: különböző méretű és anyagú labdák (gurítani, dobni, rúgni, pattogtatni), kisméretű csúszda vagy mászóka, kis hintaló vagy hinta, felhúzható/kötélre kötött húzható játékok, beltéri trambulin a nagyobbaknak, gyerekjárgányok (futóbicikli, motor). De akár papírdobozokból épített alagutak, párnákból akadálypálya is szuper! A lényeg, hogy mozogjon – a finommotorika és kognitív készségek is jobban fejlődnek, ha a gyerek fizikailag aktív.

• Játsszatok együtt, ha lehet, családi játékokat is! Bár a kicsik egy ideig párhuzamosan játszanak egymás mellett, 3 éves kor felett már bevonhatók egyszerű társasjátékokba, szabályjátékokba is. Az olyan játékok, amiket többen játszanak, megtanítják a gyereket a szabályok követésére, a türelemre (kivárni, míg sorra kerül), és arra, hogyan kezelje a nyerés-vesztés érzelmeit. Kezdhetitek memóriajátékkal, egyszerű dobókockás társassal, ahol nem baj, ha „veszít” (pl. Ki nevet a végén). Az ilyen közös játék gazdagítja a szókincsét, erősíti a kapcsolatot veletek, és fejleszti a számolást, figyelmet is (számolja a lépéseket, emlékszik a szabályra). Emellett a közös játék remek alkalom a kapcsolódásra – ilyenkor a gyerek megtanulja, hogyan viselkedjen csapatban és milyen gratulálni a nyertesnek vagy vigasztalni a vesztest.

• Óvakodj a túl sok fénnyel-hanggal „okos” játékoktól! Sok modern játék tele van gombokkal, villogó fényekkel, hangokkal, és „fejlesztőnek” hirdetik őket. A valóság ezzel szemben az, hogy minél többet csinál egy játék magától, annál kevesebbet tanul belőle a gyerek. Ha a gyerek csak ül és nézi, ahogy a játék „működik”, az nem valódi játék – inkább csak szórakozás, ami nem ösztönzi aktivitásra. Ráadásul az olyan játék, ami látszólag magától kezd el zenélni vagy világítani, a kicsit összezavarhatja: nem tanulja meg, milyen cselekvés váltja ki a hatást, hiszen gombnyomás nélkül is zajlik valami. Tehát az okoseszközök sokszor épp az okozatosság elvét nem tanítják meg. Emellett biztonsági kockázatot is jelenthetnek – például az apró gombelemes játékok lenyelése életveszélyes. Ökölszabályként megfogalmazhatjuk: a leghasznosabb játékok azok, amelyeknél a gyereknek kell a legtöbbet tevékenykednie. Egy egyszerű fakocka addig „halott tárgy”, míg a gyerek meg nem ragadja és el nem kezd vele építeni – onnantól azonban ezer lehetőséget rejt.

• Ne dőlj be a „zseni-baba” hirdetéseknek! Sok játék reklámja sugallja, hogy az ő terméküktől lesz a gyerek intelligensebb. Legyünk kritikusak: a tudomány nem támasztja alá, hogy bármelyik csodaszerkentyűtől hamarabb fog számolni vagy olvasni a gyerek. A babák okosodását nem lehet kívülről rájuk erőltetni – ők belülről, a saját tempójukban fejlődnek a legeredményesebben. Valójában néha a legegyszerűbb, hétköznapi tárgyak a legjobb „fejlesztő játékok”. Egy műanyag tálnak a megtöltése és kiürítése remekül tanítja a fogalmakat (tele-üres), a párnákból épített „barlang” pedig a kreativitást és mozgást fejleszti. Emlékezz: minél inkább a gyereknek kell használnia az eszét és a testét a játék során, annál többet tanul belőle!

Végül a legfontosabb tanács: figyeld meg, mi érdekli a gyermeked. Lehet, hogy a te gyereked épp az állatokért rajong vagy mindenáron nyomogatni akar mindent, ami világít. Próbálj olyan játékot keresni, ami találkozik az érdeklődésével, de egyben kihívást is nyújt. Ha például szereti a fényeket, vegyél neki elemlámpát és játsszatok fény-árnyék játékot a falon (így nem egy kész játékgép, hanem ő maga csinálja a „trükköt”). Ha odavan az autókért, építsetek közösen autópályát kockákból vagy papírguriga alagutakból. Te ismered a gyermekedet a legjobban – a jó játék választásának titka, hogy összekapcsolod az ő kíváncsiságát azzal a gazdag fejlődési lehetőséggel, amit egy ügyesen megválasztott játék kínál. Így lesz a játék igazi varázseszköz, ami egyszerre szórakoztat, tanít és boldoggá tesz. Jó játékot! 😊

Források: A fenti tippek és állítások megbízható szakértői forrásokon és kutatásokon alapulnak – többek között a Zero to Three korai gyermekkori intézet ajánlásain, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia jelentésein, Michigan Állami Egyetem gyermekfejlődési szakértőinek állásfoglalásain, valamint hosszú távú játékvizsgálatok eredményein. Emellett Maria Montessori pedagógiai elvei és Emmi Pikler mozgásfejlődésre vonatkozó meglátásai is visszaköszönnek az ajánlásokban. Mindezen bizonyítékok egybecsengenek: a kevesebb sokszor több – egy szerető, ösztönző környezet egyszerű játékokkal a legjobb fejlesztés a gyermeknek.