Miért ne dőlj be a marketingnek? Avagy milyen jellemzői vannak egy igazi fejlesztő játéknak

Szülőként természetes, hogy a legjobbat szeretnéd adni a kisgyermekednek. A játékboltok polcain pedig szinte minden dobozon ott virít a „fejlesztő” címke. Ugye ismerős? „Intelligenciafejlesztő babatablet”, „Zenélő készségfejlesztő kocka”, „Beszélő okosjáték, ami megtanít olvasni” – a gyártók marketingfogások egész tárházát bevetik, hogy elhidd: ha nem veszed meg ezeket, a gyermeked lemarad valamiben. De valóban fejlesztenek ezek a játékok? Ebben a cikkben körbejárjuk, milyen trükkökkel próbálnak meggyőzni a cégek, miért lehetnek félrevezetők az efféle ígéretek, és mitől lesz egy játék valójában fejlesztő. Barátságos hangnemben, gyakorlati példákkal segítünk eligazodni, hogy könnyebben dönthess, mely játékokat érdemes kerülni és melyeket választhatsz helyettük a 0–3 éves korosztály számára.

Villogás, zene, „zseni-baba”: a marketing trükkjei

Rengeteg játék hirdeti magáról, hogy okosabbá, ügyesebbé teszi a gyerekeket – látszólag tudományos alapokra építve. Nézzünk néhány tipikus marketingfogást, amivel találkozhatsz, és hogy mi a valóság mögöttük:

• Villogó, zenélő kütyük: Sok játék tele van színes fényekkel, hangszóróval és gombokkal, mert ez azonnal leköti a baba figyelmét. A dobozon gyakran azt sugallják, hogy a villogás és zene majd fejleszti az érzékszerveket vagy az agyat. Valójában a túl sok inger túlterhelheti a kicsit. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy amikor a játék beszél és énekel a gyerek helyett, a babák kevesebbet gagyognak és a szülők is kevesebbet beszélnek hozzájuk játék közben – ami lassíthatja a beszédfejlődést. Gondolj bele: ha a játéktelefon önmagától felsorolja az állathangokat, a babának már nem kell megpróbálnia utánozni azokat, és a szülő sem mondja helyette. Az efféle játék inkább elveszi a lehetőséget a kommunikáció gyakorlásától.

• „Megtanít olvasni” feliratú játékok: Vannak játékok, amik azt ígérik, hogy már totyogó korban megtanítják a kicsit betűzni, számolni, sőt olvasni. Ezek nagyon csábító állítások – hiszen ki ne akarna egy mini zsenit nevelni? A valóság azonban az, hogy egy 1-2 éves gyerek számára az olvasás fogalma még teljesen absztrakt. Lehet, hogy egy villogó kütyüvel meg tudja jegyezni az A, B, C betű alakját, vagy egy app mond neki szavakat, de ez nem jelenti azt, hogy valóban olvas. Az ilyen játékok legfeljebb mechanikus memorizálást érnek el – tartós, valódi tudást nem. Sőt, a túl korai „formális” tanulás akár el is veheti a kedvet a későbbi tanulástól. Ne dőlj be annak, ha egy termék azt állítja, hogy csodagyereket farag a babádból – nincs rá tudományos bizonyíték, hogy egy konkrét játék önmagában megnöveli a gyerek intelligenciáját vagy IQ-ját.

• „Intelligenciafejlesztő” és egyéb hangzatos címkék: Az intelligenciafejlesztés jól hangzik, de vajon mit takar pontosan? Gyakran sajnos semmi konkrétumot – csak egy divatos kifejezés, amit marketing célból aggatnak a játékra. A szakemberek szerint a gyerek értelmi fejlődését nem egy drága, különleges eszköz fogja ugrásszerűen felpörgetni, hanem a mindennapi szeretetteljes interakciók, a változatos ingerek a való világból (beszélgetés, mozgás, közös játék). Ha a gyerek egészséges környezetben nő fel, nem marad le semmiről amiatt, hogy nem kapott meg egy „okosjátéknak” kikiáltott terméket. Az emberi kapcsolatokat utánzó játékok (például egy plüss telefon, amibe a gyerek beleképzeli a beszélgetést) többet érnek, mint egy valódi beszélő okostelefon, ami mindent előre megmond helyette.

• Elektronikus “okos” játékok és babatabletek: A mai high-tech világban megjelentek a wifi-s, érintőképernyős babajátékok is. Ezek azt a benyomást kelthetik, hogy a gyereknek már csecsemőkortól szüksége van a technológiai előnyökre. Valójában a 0–3 éves korosztálynak egyáltalán nincs szüksége „smart” játékokra. A korai években a gyerek az emberi interakciókból tanul a legtöbbet – egy okosjáték viszont gyakran elszigeteli őt. Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen játékokkal a gyerek kevesebbet játszik együtt másokkal, mert a kütyü leköti őt (és sokszor a szülőt is távol tartja). Ráadásul a drága elektronikus játékok gyakran csak rövid ideig érdekesek: lehet, hogy első héten lenyűgözi a kicsit, hogy a robotkutya ugat neki, de tizedszerre már unni fogja. Nem véletlen, hogy a gyerekek sokszor a játéknak a dobozával többet játszanak, mint magával az okosjátékkal! Egy villogó beszélő robot lehet, hogy egy hónap múlva már csak a sarokban porosodik, míg egy kupac fa építőkockát újra és újra elővesznek.

Mitől fejlesztő egy játék valójában?

Elkeseredésre semmi ok – nem azt jelenti ez, hogy minden játék rossz, ami modern vagy drágán reklámozott. Csupán érdemes tudni, mit keress egy játékban, ha tényleg a gyereked fejlődését szeretnéd támogatni vele. Az igazi fejlesztő játék nem feltétlenül az, amelyikre ráírják, hanem amelyik játéklehetőséget, élményt ad a gyermeknek. Néhány szempont, ami alapján felismerheted a jó játékot:

• Nyílt végű és kreativitásra ösztönöz: A legjobb játékok nem egyféleképpen használhatók, hanem számos módon lehet velük játszani. Például egy egyszerű fa építőkocka lehet torony, híd, garázs vagy akár „süti” is a játék konyhában – csak a képzelet szab határt. Az ilyen nyílt végű játékok fejlesztik a kreativitást és a problémamegoldást, mert a gyerek kitalálhatja a saját játékát. Ezzel szemben egy gombnyomásra zenélő plüss csak egy dolgot tud, így kevésbé engedi szárnyalni a fantáziát.
  

• 90% gyerek, 10% játék: Ezt a szabályt egy gyermekpszichológus fogalmazta meg, és nagyon találó. Azt jelenti, hogy a játék akkor jó, ha a móka 90%-át a gyerek adja hozzá, és csak 10%-ban a játék maga. Tehát a gyerek legyen az, aki irányít, aki kitalálja, mi történjen – ne a játék „diktálja” a folyamatot. Ha egy játék magától mesél, énekel, kérdez, és a gyerek csak hallgatja, ott fordítva ülünk a lovon. Az a jó játék, ami bevonja a gyereket: például egy baba és egy játék orvosi táska mellett a gyerek találja ki a szerepjátékot, nem a játék mondja meg előre a szöveget. Az ilyen aktív játék során fejlődik igazán a gondolkodás és a kreativitás.

• Közös játékra hív: A 0–3 éveseknek a legfontosabb „fejlesztő eszköz” a szülő vagy gondozó! Olyan játékot érdemes választani, ami lehetőséget teremt a közös játékra, beszélgetésre. Például egy egyszerű formaillesztővel együtt tudtok próbálkozni, megnevezni a formákat és színeket – ez segíti a szókincs fejlődését és erősíti a kapcsolatot köztetek. Ugyanígy egy mesekönyv vagy bábjáték is interakciót indít el (kérdések, mesélés, nevetés), míg egy tablet előtt a gyermek egyedül van a képernyővel. A kevesebb tud szólni a gyerekhez, de te sokkal többet tudsz adni neki, mint bármilyen beszélő robot.

• Egyszerű, természetes, nem túl sok inger: Észrevetted, hogy a kisgyerekeket néha a legegyszerűbb tárgyak kötik le a leghosszabb ideig? Egy fából készült autó, egy marék kavics vagy a fakanál-katona a lábosdobbal mind remek játék tud lenni. A természetes anyagú, egyszerű játékok előnye, hogy biztonságosak, tartósak, és kellemes érzékszervi tapasztalatot adnak (a fa tapintása, a textil babának az illata stb.). Mivel nincsenek túlbonyolítva, a gyerek saját maga teszi érdekessé őket. Egy sima labda például nem ad ki hangot és nem villog – viszont a gyerkőc fogja gurítani, dobni, kergetni, és közben rengeteget mozog, nevet és tanul (ok-okozatot, térérzékelést, társas játékot). Az egyszerűbb játékok nem terhelik túl a kicsi idegrendszerét, hagyják, hogy a saját ütemében játsszon.
  

• Hosszú távon is leköti: Gondolj a klasszikus játékokra, amikkel generációk nőttek fel – építőkockák, fakocka kirakók, kisvonatok, babák. Ezek azért örök kedvencek, mert a gyerek fejlődésével új és új módon tudja használni őket. Egy jól megválasztott játék akár évekig társa maradhat a gyerekednek, mindig valami újat nyújtva. Például 1 évesen még csak csörög a kezében a fa építőkocka, 2 évesen már tornyot épít belőle, 3 évesen pedig képzeletbeli garázst. Az a játék a legjobb, ami nem csak 5 percig érdekes, hanem újra meg újra előveszi a kicsi. Az open-ended (nyitott végű) játékok tipikusan ilyenek – nincsenek előre lefektetett szabályaik, így a gyerek saját maga találja ki a játék menetét, akárhányszor előkerül.

Konkrét példák: mit kerülj és mit válassz?

Elméletben tehát már látjuk, mi nem ideális és mi az, ami igazán hasznos a kicsik fejlődése szempontjából. De mit jelent ez a gyakorlatban a bolt polcai előtt állva? Íme néhány példa konkrét játékfajtákra – melyeket érdemes inkább elkerülni, és miket válassz helyette a 0–3 éves korú gyermekednek:

Kerüld ezeket a játékokat:

• Túlzsúfolt elektronikus játékok: Minden olyan játék, ami egygombos „mindent tudó” eszköz. Tipikusan a villogó-zörgő bébitelefonok, számítógépek, interaktív távirányítók, amelyek gombnyomásra mondókát mondanak, betűket sorolnak vagy hangos zenét játszanak le. Ezek passzívvá teszik a gyereket a játék során, és hamar túl soknak bizonyulhatnak számára.

• „Korai tanulást” ígérő kütyük: Például a babaokostelefonok és tabletek, vagy az olyan DVD-/videóprogramok, amik azt hirdetik, hogy megtanítanak beszélni, olvasni. A valóságban egy képernyő előtt ülő baba nem tanul meg hamarabb beszélni, sőt a szakértők szerint a képernyőidő 2 éves kor alatt egyáltalán nem ajánlott. Jobb tehát elkerülni az efféle „oktató” elektronikát ilyen fiatal korban.

• Túlvezérelt „okos” játékok: Azok a modern játékmackók, robotok, amik tele vannak szenzorokkal, esetleg még mobilapp is tartozik hozzájuk, és kész forgatókönyv szerint „játszanak” a gyerekkel. Hiába újdonság, ha a játék mondja meg, mikor mit kell csinálni (pl. „nyomd meg a piros gombot, most énekelek!”), a gyerek ebben csak követő lesz, nem aktív feltaláló.

• Egyszer használatos kreativitású játékok: Vannak olyan játékok, amiket hiába hirdetnek fejlesztőnek, valójában csak egyetlen trükkjük van. Például egy elemes mesekönyv, ami mindig ugyanazt a három mesét játssza le gombnyomásra – itt a gyerek nem tud mást tenni, csak ugyanazt újrahallgatni. Az ilyen típusú, beszűkült játékélményt nyújtó eszközök nem kötik le sokáig és nem is fejlesztik igazán a gyereket.

Helyette válaszd inkább ezeket:

• Klasszikus építőjátékok: Különféle építőkockák, fa építők, toronyépítő poharak remek választások. A gyerek rakosgathat, döntögethet, építhet – ezzel fejlődik a finommotorika, a logika, a kreativitás. Lehet egyedül vagy együtt is játszani vele (pl. közösen építeni egy várat).

• Egyszerű kirakók, formaillesztők: A korosztálynak megfelelő puzzle vagy formabedobó játékok lekötik a kicsik figyelmét és fejlesztik a problémamegoldó képességet. Fontos, hogy ne legyen túl nehéz – a sikerélmény motiválja őket. Ezek a játékok általában fából vagy vastag kartonból készülnek, egyszerűek, mégis nagyon hasznosak.

• Szerepjáték eszközök: Bábok, plüssállatok, babafigurák, játék edények, orvosi táska – bármi, amivel a gyerek eljátszhatja a való életet. A szerepjáték az egyik legjobb fejlesztő tevékenység kicsiknek: megtanulják kifejezni magukat, feldolgozni élményeket, gyakorolják a szociális helyzeteket. Itt tényleg a gyerek találja ki a történetet, a játék csak eszköz hozzá.

• Könyvek és mondókák: Nem hagyományos értelemben vett „játék”, de a lapozgató könyvek, textilkönyvek és az ölben mondókázás a legjobb elfoglaltságok közé tartoznak. Fejlesztik a nyelvet, a figyelmet, a memóriát, és szorosabbra fűzik a szülő-gyerek kapcsolatot. Ha választani kell egy tablet és egy mesekönyv között este, tudjuk melyik lesz a nyerő fejlesztő hatású!

• Egyszerű hangszerek, mozgásos játékok: Egy csörgődob, xilofon, dob – a gyerek maga szólaltathatja meg, saját ritmust adhat, ami zenei érzéket és motoros készséget is fejleszt. Ugyanígy egy sima labda, húzós kiskocsi vagy járássegítő babakocsi ösztönzi a mozgást és koordinációt, ellentétben egy helyhez kötött villogó játékkal.
  

Végül fontos megjegyezni: nem az a lényeg, hogy minél több drága fejlesztő játékod legyen otthon. A kevesebb néha több. Néhány jól megválasztott, egyszerűbb játék bőven elég – sőt, gyakran többet ér, mert a gyerek jobban megbecsüli és sokoldalúbban használja őket. Ne érezd rossz szülőnek magad, ha nem veszed meg a legújabb „okosjátékot”! Hidd el, attól nem lesz kevésbé okos a babád. Ami igazán számít, az a veled töltött minőségi idő, a közös játék, beszélgetés, felfedezés. A gyereked számára te vagy a legjobb „fejlesztő játék”, aki szeretettel, türelemmel és odafigyeléssel vezeti be őt a világba – és ezt nem pótolhatja semmilyen elemes kütyü.

Források

1. American Academy of Pediatrics (AAP), Selecting Appropriate Toys for Young Children in the Digital Era, Pediatrics, 2018 – (HealthyChildren.org – “Ignore the Flashing Screens: The Best Toys Go Back to the Basics”)

2. Sosa, A. V. et al., Electronic Toys vs. Traditional Toys Study, JAMA Pediatrics, 2016 – (összefoglaló: CBS News – “Why chatty, flashy toys may not be best for babies”)

3. Gilmore, R. O., Probing Question: Do educational products make babies smarter?, Penn State University News, 2007

4. NAEYC (Jeffrey Trawick-Smith kutatása), What the Research Says: Impact of Specific Toys on Play, National Assoc. for the Education of Young Children, 2015

5. Temple University – Kathy Hirsh-Pasek interjú, Not child’s play: Potential risks of smart toys, 2023