Mozgásfejlődés és mozgásos játék – miért fontos a fizikai aktivitás?

Mozgásos játék már csecsemőkortól

Hasra fordulás, kúszás, mászás, totyogás – ezeket a nagy mérföldköveket a baba játéknak fogja fel. Gondoljunk a tummy time-ra (hasaltatás): a baba számára kihívás felemelni a fejét és megtartani, de egy színes csörgő vagy anya mosolya előtt motiváltan próbálkozik újra és újra. Így erősödik a nyak- és törzsizma, fejlődik a koordináció. Később, amikor a baba kúszva üldöz egy guruló labdát, és végül utoléri, hatalmas sikerélmény éri – és közben erősödtek a karjai, lábai, javult az ágymatracnyi „pályán” a térérzékelése. Mászás közben a két agyfélteke összehangoltan dolgozik (keresztmozgások), ami kutatások szerint az agyi kapcsolatok integrációját segíti elő, ami a későbbi tanulási képességek alapja.

Amint a gyermek járni tanul és totyogóvá válik, a mozgásos játék új dimenziókat nyit. Innentől nem nagyon kell bíztatni – a kicsik természetes késztetése, hogy fussanak, ugorjanak, mindent megmásszanak. Fontos, hogy a szülők biztonságos teret teremtsenek ehhez: például a lakásban szivacs szőnyeg, kevés „nem nyúlhatós” tárgy, illetve a szabadban minél több játszótér, füves terület. Ha tehetjük, engedjük mezítláb futkározni a gyerkőcöt a kertben vagy homokban – így erősödik a lábboltozata és egyensúlya. A kevesebb babakocsi, több szabad mozgás elvét vallva a kicsi meghálálja, ha hagyjuk gyalogolni, amennyit csak tud (még ha lassítja is néha a sétát).

A mozgásos játék fejlesztő hatásai

A rendszeres fizikai játék számos területen előnyös a gyermek számára. Először is, fejleszti a nagymozgásos készségeket: az izmok erejét, a mozgások összehangolását, a test egyensúlyérzékét. Amikor a gyermek fut, mászik, labdát dob, hintázik vagy csúszdázik, nagy izmokat használ – ettől erősödik a lába, karja, törzse. A mozgás ráadásul a finommotorikát is segíti, mert a jó nagymozgás megalapozza a kéz ügyességét (pl. mászáskor erősödik a vállöv, ami kell majd a szép íráshoz). Az aktív játékok a testérzékelést (propriocepciót) is fejlesztik: a gyermek megtanulja, hogyan navigálja a testét a térben, ami a későbbi sportoknál, táncnál vagy akár egyszerűen a balesetek elkerülésénél fontos készség.

A fizikai játéknak ugyanakkor értelmi és érzelmi hozadéka is van. A kutatások meglepő paradoxont tártak fel: az aktív, mozgásos játék javítja a figyelmet és a gondolkodást. Egy tanulmány szerint a napi két óra intenzív mozgás növelheti a gyerekek koncentrációs képességét és hatékonyabbá teszi a problémamegoldó gondolkodást, sőt csökkentheti a hiperaktivitás tüneteit is. Gondoljunk csak bele: amikor a gyerek kint rohangál a kertben vagy „dühöng” egy jó nagyot, utána gyakran nyugodtabb, jobban le tud ülni mesét hallgatni. A mozgás levezeti a feszültséget és segít „kiüríteni” a kisgyerek fölös energiáit, így utána fókuszáltabb lehet. Ezen felül a közös mozgás (fogócska, birkózás apával, bújócska) erősíti a szociális készségeket is – például megtanulja, hogyan legyen tekintettel a másikra (ne üsse meg nagyon, stb.), hogyan tartsa be a szabályokat és hogyan küzdjön meg sportszerűen (ha „lebirkózták”, feláll és nevet). Az ilyen játékok fejlesztik az empátiát és az önuralmat is a gyerekben.

Egészségügyi szempontból sem elhanyagolható a sok mozgás: megelőzi az elhízást és erősíti az immunrendszert. A mai világban sok gyerek túl sok időt tölt képernyők előtt, ami passzív tevékenység. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy a túl sok passzív játék (pl. csak érintőképernyő nyomkodása) akár a motoros fejlődés visszamaradásához vezethet. A mozgáshiányos életmód már kiskorban is túlsúlyhoz és gyengébb állóképességhez vezet: a keveset mozgó gyerekeknél több a zsírlerakódás és kevésbé fejlett az izomzatuk, ami ördögi körben még kevesebb mozgáshoz és önbizalom-csökkenéshez vezet. Ezzel szemben az aktívan mozgó gyerekek egészségesebbek, energikusabbak. A mozgás megnöveli a vér áramlását az agyban, ezáltal javítja az agy oxigénellátását, ami a kognitív fejlődést is támogatja. Aki kiskorában megszereti a mozgást, nagyobb eséllyel lesz aktív, sportos felnőtt is.

Ötletek és eszközök a mozgásfejlesztő játékhoz

Szerencsére a gyerekek ösztönösen vágynak a mozgásra – nekünk inkább az a dolgunk, hogy ne gátoljuk őket ebben, sőt bátorítsuk. Néhány tipp a mindennapokra:

• Adj teret a nagymozgásoknak otthon is! Ha lehet, legyen egy szoba(szöglet) vagy udvarrész, ahol szabadon szaladgálhat, gurulhat, akár egy matracon bukfencezhet is a kicsi. Egy vastag szivacson lehet hempergőzni, pár nagy kartondobozból alagutat mászni. Ha van mászóka vagy kisméretű csúszda bent/kint, az remek – de néha egy egyszerű kanapé is kalandpályává válik a gyerek képzeletében.

• Járjatok játszótérre – ott nem csak a mozgás, de a szociális tanulás is zajlik (más gyerekekkel való interakció). Hagyjuk, hogy a magának megfelelő módon használja a játékokat: ha századszor is fel akar menni a csúszdára, hát tegye. Ez az ismétlés általi tanulás része: minden csúszásnál ügyesebben mászik fel a létrán és magabiztosabban csúszik le.

• Használjatok egyszerű sporteszközöket már kicsiként: egy puha labda dobálása és elkapása 1,5-2 éves kortól megy (először csak gurítva, majd rövid dobásokkal). A labdázás fejleszti a szem-kéz koordinációt és a térérzékelést. Később egy kis pörgő motor vagy háromkerekű futóbicikli segít az egyensúlyérzék javításában. A húzható játékok (kistalicska, húzós kutyus) a járásbiztonságot erősítik.

• Táncoljatok és énekeljetek! Kapcsolj be zenét és mozogjatok együtt – a ritmusérzék, a mozgáskoordináció és még a nyelv (szöveg által) is fejlődik ilyenkor. A mondókákhoz kapcsolódó mozgások (pl. Csip-csip csóka játék) szintén összehangolják a gyerek mozdulatait a ritmussal.

• Biztosíts kihívást jelentő, de biztonságos eszközöket: A Pikler-féle mászókák (háromszög mászóka, íves mászóka) nagyszerűek, mert a gyerek maga döntheti el, meddig megy fel – így saját határait teszteli, és közben erősödik. Egy egyensúlyozó deszka vagy gerenda segít a koordinációban. A hinta fejleszti az egyensúlyszervet és megnyugtató hatású. A csúszda bátorságot ad, hogy leküzdje a gyermek a magasságtól való félelmet – és óriási sikerélményt, amikor siklik rajta.

Egy tudományos összegzés találóan mondja: „A játék az a folyamat, amikor a gyerek ismétlődő mozgásokkal erősíti az izmait, ezáltal fejlődnek a nagymozgásai és finommozgásai”. Vagyis amikor azt látod, hogy a csemetéd tizedjére is fel-le rohangál a dombon vagy századszor is beüti a kalapácsos játékban a pecket, tudd, hogy épp izmot épít, idegpályákat erősít, kitartást tanul – és persze közben önfeledten jól érzi magát. A mozgásos játék kettős haszna, hogy lefárasztja és feltölti egyszerre: a gyerek a testmozgás után jobb kedvű, nyugodtabb lehet, és jobban alszik. A gyermekkor természetes életmódja a mozgás; ha ezt támogatjuk, a kicsi nem csak egészségesebb lesz, de jobban fog teljesíteni más területeken is (figyelem, tanulás). Engedd hát szabadon futni, ugrani, mászni – a mozgás szabadsága a fejlődés szabadsága!